Zsírok

A bennük található kötésfajták szerint megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírokat. A telítetlen zsírsavak csoportját egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsa­vakra oszthatjuk. 

Telített zsírok

- Azok az ételek, amelyek telített zsírban gazdagok, megnövelik a vér koleszterinszintjét, ezáltal fokozva a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását

- A telített zsírsavakban gazdag ételek főleg állati eredetűek, mint például a disznózsír vagy a vaj és a szobahőmérsékleten kemény állagú zsírok. Ezenkívül megtalálható a vörös húsokban, tejtermékekben, különböző húskészítményekben. Növényi eredetű telített zsírsav lényegesen ritkábban fordul elő, de ilyen például a kókuszolaj vagy a pálmaolaj.

Telítetlen zsírok

- A telítetlen zsírsavak a hidegen sajtolt növényi olajok, a legegészségesebb közülük az olíva-, repce- és lenmagolaj, illetve az olajos magvakból sajtolt olajok, például a mogyoró- és tökmagolaj.  A gyümölcsök és zöldségek is tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, így ezekkel is védhetjük az egészségünket.

Az aminosavakhoz hasonlóan a zsírsavak között is léteznek esszenciálisak, melyek az anyagcsere folyamatokhoz nélkülözhetetlenek, de az emberi szervezet nem képes kellő mennyiségben előállítani azokat. Az esszenciális zsírsavakat két csoportra oszt­juk: omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Az omega-3 zsírsavaknak nagy jelentőségük van az érbetegségek megelőzésében és a koleszterinszint csökkentésében. A zsírnak fontos feladata még a zsírban oldódó vitaminok és egyes hormonok raktározása is

A táplálékokban való előfordulásuk szerint megkülönböztetünk növényi és állati zsi­radékokat. Az állati eredetű zsírok (zsír, vaj) zömmel telített zsírsavakat, míg a növényi olajok inkább telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Minél több telítetlen zsírsavat tartalmaz egy glicerid, annál alacsonyabb az olvadáspontja. 

Napi ajánlott bevitel

A napi zsírfelvétel energiatartalma a napi összes energiafelvétel 15–30%-a legyen. 

A telített zsírok a napi zsírfelvétel 10%-át ne haladják meg, egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmazó zsírokból 10–15%, többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazó zsírokból pedig 6–10% az ajánlott mennyiség.  

Egy felnőtt ember zsírigénye naponta testtömeg-kilogrammonként 1 gramm.